web analytics

PROVICTIM Projekt
18Sze/12Off
Az Ön kérdése röviden:

Miként látják a jelenleg kialakult helyzetet?

Az Ön kérdése és a mi válaszunk

"Érdekelne az, hogy miként látják a jelenleg kialakult helyzetet a családon belüli erőszakkal kapcsolatban? Megyénkben milyen a helyzet? Tényleg igaz, hogy minden máodik családban elősfordulmoncler deutschland online ilyen eset? Csak mert sok ismerősöm van, és náluk nem fordul elő ilyesmi! Nem túlzás ez egy kicsit?"-tempi

Kedves Érdeklődő!

Mindenekelőtt annyit leszögezek, hogy nem kívánunk politikai vitákban állást foglalni. A családon belüli erőszakkal kapcsolatban nincs kialakult helyzet; a jelenség jelen van, volt és sajnos, még hosszú ideig lesz is. Ami a sajtóban folyik e körül, ahhoz nem goosenorge
kívánunk hozzászólni, az áldozatsegítő szolgálat feladata nem a jogalkotás, nem annak befolyásolása, hanem a jogszabályok végrehajtása, végrehajtatása, és ezen keretek között az áldozatok maximális segítése.

Ugyanakkor véleményünk szerint a családon belüli erőszak elleni harchoz a jelenlegi Büntető Törvénykönyvbeli tényállások (pl. személy elleni bűncselekmények) körében is találunk megoldást. A probléma a jogalkalmazás oldalán van. Üdvözlendő viszont, ha a jogalkotó olyan speciális tényállást hoz létre, ami kifejezetten az ilyen cselekményeket rendeli büntetni.

Az, hogy megyénkben milyen a helyzet, a Komárom-Esztergom Megyei Igazságügyi Szolgálat adatai alapján nem írható le teljesen. Ez az a bűncselekményi kör, ahol szinte a legnagyobb a látencia, tehát a napvilágra nem került esetek száma. Itt fordul elő leggyakrabban, hogy az áldozat nem tesz büntetőjogi lépést a saját bántalmazása megakadályozására. Ezek az ügyek tehát nagy számban nem jelennek meg a rendőrségi, ügyészségi, bírósági statisztikában. (Bántalmazás alatt természetesen nem csak a fizikai erőszakot értem!)

Néhány adattal szolgálhatunk, előbb azonban a számok megértéséhez hadd adjak jogszabályi magyarázatot!

Az áldozatsegítő szolgálat része a jelzőrendszernek. Három jogszabály is rendelkezik erről.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) alapján az áldozatsegítő szolgálat köteles jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, továbbá hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény előírja, hogy az áldozatsegítő szolgálat abban az esetben, ha munkája során kiskorú veszélyeztetettségéről szerez tudomást, haladéktalanul jelzi azt a kiskorú tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak.

A hozzátartozók közötti erőszak miatt Canada Goose Dame alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény alapján az áldozatsegítő szolgálatok hozzátartozók közötti erőszak veszélyének észlelésekor a kijelölt családvédelmi koordinációs szerv, azaz a gyámhivatalok irányába teszik meg kötelező jelzésüket.

 

2010.

2011.

2012.

(január-július)

Kiskorú veszélyeztetettsége miatt megtett jelzések

23

22

29

Hozzátartozók közötti erőszak miatt tett jelzések száma

23

34

44

Az áldozatsegítő szolgálat valamennyi esetben megtette a jelzést akkor, ha a jogszabályokban foglalt feltételek fennálltak, hiszen egyik törvény sem tűr kivételt, vagy engedi mellőzni a jelzés megtételét. Tudni kell azt, hogy kiskorú veszélyeztetettsége családon belüli erőszakon kívül is előfordulhat, ezért az abban a sorban található számok sem egyértelműen adnak választ a ?mi a helyzet megyénkben?? kérdésre. Meg kell továbbá jegyezni, hogy az áldozatsegítő szolgálatnak nincs illetékességi területe, azaz bármelyik megyei szolgálathoz bármely illetőségű áldozat fordulhat attól függetlenül, hogy hol történt a bűncselekmény. Ennek megfelelően a fenti táblázat sem csak a megyén belül áldozatokra vonatkozó adatokat tartalmazza.

Látható, hogy a tendencia növekszik, ugyanakkor a számainkból talán elsőre az tűnik ki, hogy nagyságrendileg nem nagy problémáról van szó. De sajnos, jobb, ha ezzel a tévhittel mindenki leszámol!

A Kolléganő válaszához csatlakozva tájékoztatom a következőkről: az elmúlt évek bűnügyi statisztikáinak tükrében a hozzátartozók közötti erőszakhoz köthető bűncselekmények országos viszonylatban csökkenő tendenciát mutatnak, míg Komárom-Esztergom megyében látványos a növekedés ezen a területen. Ez a jelenség akár ijesztő is lehet és aggodalomra adhat okot, áldozatsegítőként azonban pozitívumként értékelem, hogy mindez egyben azt is jelenti, hogy erőfeszítéseinknek köszönhetően egyre több ilyen jellegű bűncselekmény válik ismertté megyénkben.

A magam részéről örülök annak, hogy az Ön ismeretségi körében élők nem küzdenek hasonló problémákkal, azonban kérem, szívlelje meg a Kolléganő által írtakat, miszerint ez az a jelenség, ahol talán a legnagyobb a látencia. Tekintettel arra, hogy a hozzátartozók közötti erőszakos cselekmények az esetek legnagyobb részében nem az ismerősök jelenlétében, hanem a ?négy fal között? zajlanak, nem tudhatjuk pontosan, hogy mely, a környezetünkben élő családok lehetnek érintettek. Fenitek miatt azt, hogy minden második családban előfordulna ilyen eset, nem tudom sem megerősíteni, sem cáfolni. Úgy gondolom azonban, hogy az is elfogadhatatlan, ha nem moncler deutschland vertrieb minden második, ?csak? minden ötödik vagy nyolcadik családban fordul elő egymás fizikai bántalmazása, lelki terrorizálása, zaklatása, megalázása.  Addig pedig, amíg heti, sőt, lassan napi rendszerességgel találkozunk családon belül bántalmazott ügyfelekkel, lelkileg terrorizált idős emberekkel, az otthonukban félelemben élő édesanyákkal vagy éppen az onnan elmenekülni kényszerülő gyermekekkel, úgy vélem nem esünk semmilyen túlzásba akkor, amikor szeretnénk felhívni a figyelmet a jelenség súlyára.

FIGYELEM!

Az Utcai Szociális Segítők Egyesületének szociális szakemberei mindig a legjobb tudásuk és ismeretük birtokában próbálnak válaszolni az Önök kérdéseire. Mégis előfordulhat, hogy a válasz nem egyezik az Egyesület szakmai, politikai, vallási, stb. nézőpontjával. A válasz mindig a választ adó szakember szubjektív véleményét tükrözi. A provictim.hu portálon megjelenő "Miként látják a jelenleg kialakult helyzetet?" kérdésre adott válasz semmi esetre sem tekinthető hivatalos állásfoglalásnak, csak tájékoztató jelleggel jelentetjük meg. Kérjük ezt minden esetben vegye figyelembe. Köszönjük.


Az Ön kérdésére és válaszolt. Köszönjük.

Kategória: CsBE No komment
    None Found
Hozzászólás (2) Visszakövetés (0)
  1. Tisztelt Viktória és Renáta!

    Azt írják, hogy nagy a látencia a családon belüli erőszak során. Tudnak-e esetleg egy olyan összeállítást közreadni, amiben fel vannak sorolva azok a jelek, tünetek, mely esetén egy külső szemlélő is felismerheti a lappangó problémát? Úgy gondolom ez lehet a megelőzés egyik lépése!

    Értelmes, vagy nem? Thumb up 2 Thumb down 0

    • Kedves Tempi!

      Nehéz kérdés elé állított, mert az áldozatsegítő szolgálatok munkatársai abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy nem kell felismerniük a bántalmazás jeleit, mert az ügyfelek önként jelentkeznek nálunk, és maguktól mondják el, hogy mi történik velük. Ha elsőre nem is, egy-egy célzott kérdés mindig sikerre vezet.

      A probléma kezeléséhez szintén így lehet hozzáállni: senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy bármilyen helyzetből kilépjen, ha nem akar, vagy segítséget kérjen, ha nem akar. Fel kell ajánlani számára a lehetőségeket, és majd ő dönt. (Erről a témáról bővebben a NANE Egyesület Miért marad? című kitűnő kiadványában olvashat. http://www.nane.hu/kiadvanyok/kezikonyvek/miertmarad/miertmarad.pdf )

      Néhány példát felsorolok a teljesség igénye nélkül. Előtte viszont hadd tegyem azt a megjegyzést, hogy néha csak hajszál választja el a párkapcsolati dominanciát a családon belüli erőszaktól?

      A fizikai bántalmazást egyszerű lenne felismerni, ha a bántalmazott nem bújna ? olykor teljesen indokolatlanul ? hosszú ruhákba. Bár, ez is jelzésértékű. Az elnyomásra utalhat, ha a bántalmazott sokáig nem jelentkezik, nem tartja a kapcsolatot a családdal, barátokkal, mondvacsinált indokkal felmond a munkahelyén, utána nem keres másikat, esetleg teljesen eltávolodik mindenkitől, akivel korábban kapcsolatot tartott. Ugye, a sérülések gyógyulási idejét is meg kell várni, mert akkor kiderülne?

      Tudni kell, hogy a bántalmazók a külvilág felé maguk a megtestesült angyalok: a legkiválóbb férj, a legkiválóbb apa, a legkiválóbb munkatárs. Ritkán fordul elő, hogy az ebbéli igyekezetük kudarcot vall, és egy óvatlan pillanatban megmutatják az igazi arcukat.

      Ahogy fentebb írtam, nem is törekedtem a kimerítő felsorolásra, főleg, mert minden kapcsolat más és más, és minden ember másként éli meg a történéseket. Könyvtárnyi szakirodalom szól a családon belüli erőszakról, a jelenség felismeréséről. Amennyiben komolyabban érdeklődik a téma iránt, az említett NANE Egyesület honlapján remek anyagokat és a továbbiakhoz kiindulópontokat talál: http://www.nane.hu/kiadvanyok/kezikonyvek.html

      Úgy vélem, a családon belüli erőszakot megelőzni a hagyományos értelemben nem lehet. Ahhoz, hogy ez ne legyen jelen az emberek mindennapi életében, szemléletváltozás kell: a bántalmazónak be kellene látnia, hogy a másik embert partnerként kell kezelni, nem alávetettként (ugyanez igaz a gyermekekkel való kapcsolatra is). A bántalmazottnak fel kellene ismernie, hogy ő sem rosszabb a másiknál, és nem érdemli meg azt, ami történik vele. A hatóságoknak pedig be kell látniuk, hogy nem magánügyről, hanem össztársadalmi problémáról van szó, és ehhez képest kell hozzáállni a kezeléséhez.

      Értelmesnek vélik... Thumb up 7 Thumb down 0


Visszakövetés letiltva.